Pengesd a gitárod
Fogadjátok szeretettel ezt az igaz történetet és a fiatalemberről írt verset!
Nemrégen volt szerencsém megismerni egy érdekes fiatalembert, aki abból él és küld haza pénzt szüleinek, amit az utcazenélésért kap az éppen arra járó-kelő szíves közönségtől. Becsületes kereset ez!
Valami szépet és jót ad át, sugároz magából, ezáltal javít a maga módján ezen a rossz emberi világon. Teszi mindezt szívből, s lélekből, mély hittel a szívében, „Isten kegyelméből”, ahogyan azt Ő mondta nekem. Közvetít! Ő korunk egyik révésze, aki némi apróért átviszi az érkezőket egy békésebb, jobb és szebb időbe és térbe! Ezek az Ő sorai: „Én egy egyszerű, átlagos talán túl érzékeny utcazenész vagyok, de úgy érzem, hogy a drága égieknek valami nagy tervük van velem. Szeretnék többet tanulni! Álmom továbbtanulni Pesten. A zene az életem. A zenén keresztül látok mindent az életben, az örömöt és bánatot, életet és halált, Istent és hazát. Büszke vagyok rá, hogy Magyar vagyok! Lelkünket a szemünk tükrözi a külvilág felé. Én vigyázok rá, hogy az enyém tiszta maradhasson! Teljes szívemből hiszek Istenben és bízom rá az életem, járom az utat, amit kijelöl nekem. Lesz, ami lesz, jön, ami jön, annak végül úgyis úgy kell lennie! Az én feladatom tenni a dolgom türelemmel, szorgalommal, kitartással, alázattal, szerénységgel és nagy szeretettel! A többi a jövő titka!”
Járd tovább az utad
Tisztán és szerényen,
Ahogy azt rendelte
Néked a Jóisten!
Zenével tedd szebbé
Ezt a rút világot,
Reggeltől napestig
Pengesd a gitárod!
A csodás muzsikád
Szálljon az egekbe,
Könnyeket csaljon a
Bús Magyar szemekbe!
Csapj a húrok közé
Hogyha éppen az kell,
Töltsd be a szíveket
Virágos örömmel!
2019.04.08.
