A padon

A padon

A padon

Augusztus végén, egy szeles napon,
Ülök a parkban a kopott padon,
Köröttem a táj őszi táncot jár,
Szép volt ez a nyár, mint egy szivárvány
Nekem.

Lobog a lelkem jelen fényével,
Telve a szívem annyi élménnyel,
Amennyi fűszál a réten kószál,
Szép volt ez a pár hónapocska már
Velem.

Rozsdál a faág, fárad a pokol,
Múlik a világ, megint haldokol.
Mint kulcs meg a zár, az őszben a nyár,
Szép, hogy ez a rám talált napsugár
Szeret.

 

2014.08.26.

 

Print Friendly, PDF & Email

Kattintson egyet, hogy mennyire tetszett:

Kattintson a csillagokra!

Arány: 5 / 5. Értékelték: 5

Még nem szavazott senki 🙁 Legyen Ön az első 🙂

Köszönjük, hogy értékelte a bejegyzést!

Lentebb görgetve újabb olvasnivalókat talál!

A szerzõ köszöni, hogy olvasta szerzeményét! Ha tetszett, ossza meg másokkal és hívja meg ismerõseit, hogy legyenek õk is az oldal kedvelõi.

Figyelmébe ajánljuk: